“Erre van előre” kutatócsoport dániai útjáról

“Végre megérkeztünk arra a földre, ahol a megújuló energiában bízva építik a jövőt!” A közösségi médiába ezt az üzenetet posztoltuk ki elsőként, hiszen körülöttünk a rendületlenül dolgozó szélturbinák és napenergiás rendszerek tucatjai hirdették: ez itt Dánia, a fenntartható energiagazdálkodás bölcsője.

Hét fős energiaföldrajzos csapatunk az ELTE “Erre van előre” kutatócsoportjának képviseletében 2017. augusztusában járt Dániában. Autóval szeltük át a fél kontinenst azért, hogy útközben néhány kiemelkedően fontos szakmai látnivalót megnézhessük, és pár kiváló kollégával találkozhassunk. Utazásunk fő célja azonban az INFORSE-Europe (International Network for Sustainable Energy) fenntart

ható energetikával foglalkozó szemináriumán való részvétel volt. A nemzetközi szervezet 35 európai országból 85 szervezetet képvisel, megfigyelőként részt vesz az ENSZ Klímakonferenciáin, különféle szakmai bizottságokban közvetlenül befolyásolja az Európai Unió klíma- és energiapolitikáját. Tagszervezetei aktív résztvevői az egyes nemzeti energiapolitikák formálásának is. Az INFORSE-Europe által szervezett négy napos esemény így remek lehetőséget kínált egy igen tevékeny nemzetközi szakértői gárdával való megismerkedésre, a legfrissebb energiagazdálkodási ismeretek, de mindenek előtt a hazaitól igencsak eltérő szemlélet megisme

résére, elmélyítésére. A dániai helyszín nagyszerű lehetőségeket biztosított arra, hogy képet alkothassunk arról, miképpen működik egy radikális energiafordulat közepette az Európai Unió egyik legjobb módú országa, ahol atomenergia nélkül, nagyobbrészt már megújuló erőforrásokkal termelik a hőt és az áramot.

 

 

 

 

 

 

 A kisebb-nagyobb szélturbinák általában szervesen illeszkednek a tájba, jellegzetes hangulatot kölcsönözve a mezőgazdasági művelésbe vont területeknek. A mai, 100-130 méter oszlopmagasságú turbinák esetében a tájba illesztés egyre nagyobb kihívást jelent.

A szemináriumot Dánai északi (és igen szeles) Thy térségében, a Nordic Folkecenter-ben tartották. A nyolc hektáros létesítmény, amely már 1983-óta a dán energiaátmenet egyik kutatás-fejlesztési bázisaként funkcionál. Lehetőséget biztosít kis- és közepvállalatok számára, hogy szélturbinák, napelemek és napkollektorok tesztelésével felgyorsítsák a fejlesztési periódust és a piacra jutást. Ezen túl a létesítmény szemléletformálási és oktatási tevékenységet is folytat. Passzív- és szalmaházak, napelemmel működő töltők, különféle szélturbinák sokasága és egy szebb napokat látott hullámerőmű is jelezte, a dánok nem féltek belevágni az alternatív technológiák fejlesztésbe.

A Nordic Folkecenter magyar szemmel még mindig futurisztikusnak tűnő konferenciaközpontja szinte az összes megújulós technológiát felvonultatja. A zöldtetős, félig földbe süllyesztett alacsony energiafelhasználású házban 16 tonnás tömegkályha biztosítja a fűtést.

Az INFORSE európai tagszervezeteiből idelátogató szakemberek színvonalas előadásaik során bemutatták országaik hatályos vagy alternatív energiastratégiáit, bemutatták a problémákat és a lehetőségeket, valamint európai és globális kontextusba helyezték azokat. Ezekből rengeteget tanultunk, és megtapasztaltuk különböző szakértők több szempontból eltérő, de lényegét tekintve mégis egységes álláspontjait. Természetesen mi is tartottunk előadásokat, ahol szakdolgozataink, diplomamunkáink eredményeit, vagy egy-egy publikációnk rövid összefoglalóját mutattuk be a közönségnek. Az öt napos rendezvény végén mi magunk is megbizonyosodtunk róla: Nyugaton azért fejlődik fenntartható irányba az energetika, mert nemcsak hisznek benne, de komolyan is gondolják.

Az „Erre van előre!” energiatervezési kutatócsoport.

Dániában a villamosenergia-termelés 65%-át már megújuló alapon állítják elő, ami nyilván nem minden kihívás nélkül való, de a mérnökök nem a kifogásokat, hanem a megoldásokat keresik. A konferencia résztvevői azonban arra figyelmeztetek, hogy még mindig messze van a cél. Egybehangzó véleményük szerint félúton tartanak a 100% megújuló részarány elérésében.

Utazásunkat nem is zárhattuk volna jobb helyen, mint Hjortshojban. Egy olyan településről beszélünk, ahol az emberek ökológiai lábnyoma sokkal kisebb, mint egy átlag magyaré, a boldogsági indexük mégis jóval magasabb. Az itt lakók alacsony energiafelhasználású, napelemekkel és kollektorokkal felszerelt passzív házakban élik mindennapjaikat. Nyári időszakban a használati melegvíz előállítása csak ezekkel a napkollaktorokkal történik. Az otthon melege mellett a spájz tartalmára is ügyelnek a hjortshojiak, ezért a házaktól pár lépésre közösségi művelés, ú. n. “biodinamikus gazdálkodás” alatt áll egy tizenkét hektáros terület. Termesztenek itt búzát és kukoricát is, de van többféle tök, hagyma, bab és egyéb konyhakerti növény is. A termőföldi teendők ellátására önszerveződő munkacsoportok alakulnak, melyekhez bárki érdeklődése és képességei alapján csatlakozhat. Hasonló módon oldják meg a település további munkáinak elvégzését a karbantartási munkáktól kezdve a szennyvíz- és hulladékkezelésen át a kultúrális események megszervezéséig. A településen megtalálható továbbá az ökogazdaságokból származó termékeket kínáló vegyesbolt, közösségi kerékpárjavító műhely és kölcsönző, valamint használtcikk üzlet, ahonnan a befolyt összegeket a falu közös költségeire fordítják. Így jut pénz az utcák rendben tartására és a mindenki által használt közösségi ház költségeinek fedezésére is.

Hjorsthøj ökofalu legújabb épületei. A 15-20 házból álló új negyed tervezésénél is a természettel való összhang, a nagy közösségi zöldterületek kialakítása volt a fő cél.

A Dániában töltött napok gyorsan elrepültek, és a hazaúton az élményeket összegezve Paul Allen, a wales-i CAT vezetőjének, a Zero Carbon Britain 100% megújuló forgatókönyv egyik kidolgozójának szavai jutottak eszünkbe, aki teljes nyugodtsággal beszélt arról, hogyan tudjuk megvalósítani a fenntartható jövőt: – “El tudtok képzelni egy karbonkibocsátás-mentes Magyarországot? El tudjátok mesélni nekem, milyen ott eltölteni egy napot? Tudnátok készíteni róla egy rövid videót? A szülőföldetek bővelkedik megújuló energiaforrásokban. Ha ezt elhiszitek, ráadásul ennek utána is jártok, már át is léptétek a félelem határait és az álmotok egy jól működő, fenntartható valósággá válik.” Mi már elhisszük, hiszen saját szemünkkel láttuk, hogy a “dán példa” egy igaz történet, amely megmutatja, hogy az energiaforradalmat kellő elszántsággal és társadalmi összefogással hazánkban is sikerre lehet vinni. Ez a tapasztalat szakmailag és emberileg is megerősített bennünket abban, hogy energiaföldrajzos kutatócsoportunk jó úton jár. Mi már tudjuk, hogy “erre van előre”!

Forrás: A Földgömb (2018. január-február)