A közép-holocén klímaváltozás nyomában Boszniában

A Magyari Enikő vezette DOMINO-CLIMATE projekt keretében augusztus végén ellátogattunk a boszniai Prokoško -tóhoz, mely a Vranica-hegység 1670 méter magasságban fekvő gleccsertava. A tó üledékét német kutatók mintázták 2007-ben, ezen üledékszelvényen végez a projekt posztdoktor kutatója, Aneta Formáčková fosszilis árvaszúnyog fauna vizsgálatokat. A kutatás célja kvantitatív júliusi hőmérséklet rekonstrukció készítése erre az erősen alulkutatott térségre az elmúlt 15000 évre vonatkozóan. A tótól 32 km-re található számos a Butmir kultúrához köthető neolit település maradvány a Bosna-folyó völgyében, közülük a legnagyobb, Okolište, melynek 9 települési fázisát azonosították a Kiel-i Egyetem régészei. A Butmir kultúra terjedése a völgyben 7200 éve indult meg és a kultúra telepeit hirtelen hagyták fel kb. 6500 éve, hasonlóan a magyar alföld Tisza kultúrához tartozó telepein. Kutatásunkkal ahhoz kívánunk hozzájárulni, hogy pontosabban megértsük a kultúra hanyatlásakor végbemenő éghajlatváltozást, különös tekintettel a nyári hőmérsékletek alakulására.

A tó üledékén lipid biomarker vizsgálatokat is végzünk, Hellner Anna doktorandusz hallgató, a zürichi ETH-val együttműködésben bakteriális sejtfal lipideket (gdgt) vizsgál a tó üledékéből, melyek lánchossza hőmérsékletfüggő. Felhasználva egy európai kalibrációs adatsort, Anna célja az éves hőmérséklet alakulásának rekonstrukciója az elmúlt 15000 évben.

Nyári mintavételeink a mai árvaszúnyog faunát célozták, bábbőröket gyűjtöttünk hálóval, valamint a felszíni üledéket mintáztuk gravitációs fúróval, melyben árvaszúnyog lárvákat határozunk meg. A tó mai faunája várhatóan az eutrofizáció jeleit mutatja majd, és átalakult lesz a holocén faunához képest, amit a tó körül az elmúlt évtizedekben megnövekedett számú bungaló szennyezése okoz. A tó szigorúan védett, a nemzeti park őrei belépődíjat szednek, a tóba azonban halakat telepítettek, horgászni ugyan tilos, de a képek is jól illusztrálják, hogy mára a tó turisztikai látványossággá vált. Elsősorban arab országokból érkező turisták kirándulnak ide, meglepő látványt nyújtva Európa e muszlim lakosságú részében. Utunkon végig olyan településeket kereszteztünk, ahol szerb katolikus és bosnyák muszlim lakosság él vegyesen, és esténként felhangzik a müezzin.

Felmértük a tó körüli növényzetet Jakab Gusztáv közreműködésével, és talajmintákat vettünk a lipid biomarker vizsgálathoz kötődően különböző növénytársulásokból.

A tavat övező lejtőkön ma a törpefenyvesek, lucfenyvesek és a hegyi legelők dominálnak. A bükk szálanként van jelen, legmagasabban 1750 méteren érzékeltük jelenlétét, legmagasabban növő példányai a törpefenyves Krummholtz zónában magasodnak a bokros társulás felé. A lucfenyő pedig jegenyefenyővel keveredik ebben a magasságban.

A lejtőkön kisebb birkanyájak és tehéncsordák legelnek, és néhány ló, melyek elsősorban a turizmust szolgálják a tó körül.