Hosszútávú ökológiai vizsgálatok a Balaton részmedencéiben – mintavételezés 2023 májusában

Örömmel számolunk be róla, hogy az Éghajlatváltozás Nemzeti Labor ELTE 5B Alprojektje keretében 2023 tavaszára tervezett balatoni mintavételezéseink május 19-20. közt sikeresen lezajlottak. Az idei tavasz esős és szeles időjárása miatt kétszer is el kellett halasztanunk a fúrásokat, melyet a Balatoni Limnológiai Kutatóintézettel együttműködésben végeztünk. Terveinknek megfelelően a Siófoki-, Szigligeti- és Keszthelyi-medencékből emeltünk ki 30-40 cm hosszúságú bolygatatlan üledékfuratokat. Ahogyan a mellékelt képek is mutatják, a nagyszámú proxi vizsgálati módszer igényihez igazodva, egy pontról 3 párhuzamos furat került kiemelésre, és 1 cm-es felbontásban szeletelésre. Az üledékeken ólom és cézium izotópos kormeghatározást végzünk, melynek segítségével pontosan datálható lesz az utolsó 200 év. A tó Szemesi-medencéjében végzett korábbi elemzéseinkből tudjuk, hogy a centiméterenként felszelt minták átlagosan 3-12 év eseményeit rögzítik. Ezeken az üledékszeleteken Zsigmond Andrea (Sapientia EMTE) üledékkémiai, Magyari Enikő (ELTE) pollen, Timea Chamutiova (UMB), Móra Arnold (PTE) és Bartalovics Bea (PTE) árvaszúnyoglárva (Chironomidae), Korponai János (NKE) és Gyulai István (DE) hallgatóikkal együtt kisrák (Cladocera) elemzéseket végeznek. Tervezzük továbbá fiatal kutatók bevonását az üledék fosszilis pigment, és közösségi alga DNS elemzésének elvégzéséhez a Nemzeti Labor projekt keretében. A Debreceni Egyetemről Vasas Gábor a frissen vett üledékből már hozzá is látott a kékalgák kitartó spóráinak hosszú életképességére alapozott kékalga (cianobaktérium) kitenyésztéshez. A Limnológiai Kutatóintézet Hidrobotanikai és Mikrobiális Ökológiai Kutatócsoportja Somogyi Boglárka vezetésével azt vizsgálja, hogy az üledéklakó kovamoszatok milyen mélyre képesek levándorolni az üledékben az ott lévő tápanyagokért. Célunk a tóban az elmúlt 200 évben bekövetkezett faunisztikai és forisztikai közösségi szintű változások rekonstrukciója különös tekintettel az elmúlt 90 éveben (Trianon után) felerősödött tó- és tóparthasználat hatásainak kimutatása, a klímaváltozás hatásaink detektálása, valamint a tó biztonságos működési tartományának meghatározása. Eredményeink alapul szolgálhatnak a Balaton természetközeli állapotának visszaállítását célzó természet- és környezetvédelmi intézkedésik kidolgozása során, segítségükkel meghatározható a napjainkban ismételten felerősödött kékalgavirágzások elmúlt 200 éves előfordulás gyakorisága, valamint a kémiai, genetikai és paleoökológiai vizsgálatok együttes értékelése révén képet kaphatunk az algaflóra és a makrogerinctelen fauna átalakulását meghatározó hatótényezőkről (pl. klímaváltozás, foszfor- és nitrogénterhelés, halpredáció változása).