Mesterképzés
Bede-Fazekas Ákos
Táj-, környezet- vagy természetföldrajzi tematikájú online térképes alkalmazás fejlesztése
Magyarország jövőben várható éghajlatának bemutatása online térképes alkalmazással
Választott táj-, környezet- vagy természetföldrajzi feladat megvalósítása új ArcMap-eszközként
Választott táj-, környezet- vagy természetföldrajzi feladat megvalósítása új QGIS-eszközként
A potenciális természetes növényzetet bemutató online térképes alkalmazás fejlesztése
Potenciális természetes növényzet a tájértékelés szolgálatában
Térképen ábrázolt karakteres fák (jellegfák) ökológiai értéke
Térképen ábrázolt karakteres fák (jellegfák) tájkarakter-formáló szerepe
Magyarország jövőben várható éghajlatával analóg területek keresése
Az éghajlatváltozás térképes szemléltetési lehetőségei
A potenciális természetes növényzet térképes szemléltetési lehetőségei
A tájföldrajzi tájfogalom társszakmák tájfogalmaihoz fűződő viszonya
Táj-, környezet- és/vagy természetföldrajzi feladatok megoldására fejlesztett térinformatikai szoftverek és modulok áttekintése
Tájváltozási folyamatok elemzése georeferált katonai térképek segítségével
Programnyelvek a földrajz és a térinformatika szolgálatában
Bonszainevelésre alkalmas növényegyedek és kőanyagok hazai gyűjtési lehetőségeinek feltárása térinformatikai módszerekkel
A tájékozódási futás, természetjárás és kerékpározás eltérő igényeit kiszolgáló térképek átfogó elemzése
Táj-, környezet- vagy természetföldrajzi példák a térbeli autokorreláció használatára
Tematikus térképek készítése valós vagy fiktív helyszínen játszódó irodalmi művekhez
Dr. Csüllög Gábor
Történeti tájhasználat-változások vizsgálata térképi forrásokból
Tájrégészeti vizsgálatok
Felszínfedettségi változások és következményeinek elemzése térinformatikai módszerekkel egy választott magyarországi mintaterületen
Dr. Darabos Gabriella
Egy kiválasztott táj (kistáj, tájrészlet) tájhasználat változásának elemzése térinformatikai módszerekkel
Gresina Fruzsia, Dr. Szalai Zoltán
Magyarországi homokterületek üledékeinek komplex granulometriai elemzése pannon korszaktól napjainkig
Modern szemcseméret elemző eszközökkel kapott mérési eredmények statisztikai alapú összehasonlítása kitekintéssel a klasszikus módszerekkel való megfeleltetés eshetőségével
Dr. Jakab Gergely
A talajok biológiai aktivitásának mérése teafűvel – egy globális adatbázis
Hormonhatású anyagok kimutathatósága talajokból
Hormonhatású anyagok életciklusai nagyvárosi környezetben
A talajerózió szerepe a szén körforgalomban
Erózióbecslés mintaterületre a WEPP modell alkalmazásával
Vízmosások térbeli elemzése GIS segítségével
Dr. Magyari Enikő
Nádasok terjedése és visszahúzódása a Balatonon a 20. század elejétől napjainkig
A szakdolgozati téma alkalmas Msc vagy Bsc földrajz/geográfus vagy biológus/ökológus hallgatóknak. Légifotók georeferálásával és levéltári adatgyüjtéssel a Baltoni nádasok kiterjedésváltozásait kell rekonstruálni, és elemezni annak okait. Kevesen tudják, de a Balaton déli és északi partján ellentétes folyamatok zajlottak a parti kövezések, mólóépítések, vasútvonal létrehozás, és a Sió csatorna zsilipjének 1863-as megépítése után. Míg a déli parton a 19. században alig volt nádas az erős hullámverések és a partvonal nagyon jelentős évközi fluktuációja miatt, az északi part védett öbleiben és a déli parthoz kapcsolódó berkekben hatalmas kiterjedésű nádasok voltak, melyet a helyi lakosság aratott. A nádas ökológiai jelentősége hatalmas (vízszűrés, élőhelybiztosítás). A 20. században a vízszintszabályozással a nádasok kiterjedését a nagyon erőteljes partbeépítés mellett, az elmearadó vízszint ingadozás tizedelte. A szakdolgozó feladata elsősorban a korai, 20. századi légifelvételek georeferálása és értelmezése lesz, ezzel új adatokat adva a Balaton egykori természetközeli képének megismeréséhez.
A Balaton vizének tápanyagtartalom-változásai a 20. és 21. században és hatásuk a tavi táplálékhálózatokra
Bsc szakdolgozatnak alkalmas téma melynek keretében a hallgató vízkémiai és vízbiológiai adatsorok és irodalmi feldolgozás révén vizsgálja és értelmezi az 1950-től hozzáférhető vízügyi labor méréséi adatok, és elemzi hogyan alakult a tó trofitása 1950-től napjainkig. Köztudott és jól dokumentált, hogy a Balaton 1960 és 1985 közt érte el a maximális tápanyagterheltséget (P beviteli maximum), melyre a tavi élővilág termelési maximummal, un. planktonikus eutrofizációval reagált. Ez a haltelepítésekkel karöltve jelentősen átalakította a tó algaflóráját és a ráépülő táplálékláncot. A folyamat a Kisbalaton üzembehelyezésével és a P bevitel csökkenéséve megállt, és a 2000-es évek elején visszafordult. Napjainkban a tó oligotrofizációja zajlik, melybe beleszól ugyanakkor a globális klímaváltozás, mely a tó vizhőmérsékletének emelésével ellentétes folyamatokat indít be. Ezek az időszakos kékalga vagy páncélos ostoros moszatvirágzások oka csak részben ismert.
Neolit és rézkori kultúrák természetátalakító hatása a Dunántúlon
Az elsősorban geográfus Msc hallgatóknak alkalmas téma keretében a hallgató feladata a neolit és rézkori ismert régészeti feltárások és terepbejárások révén összegyűjtött lelőhelyek georeferált térképi adatbázisának létrehozás lesz. A munka régészekkel történő aktív együttműködést és kommunikációt igényel, a településhálózat értelmezése során viszont a hallgató feladat, hogy az eddigi radiokarbon kormeghatározások segítségével próbálja értelmezni a lakosságszám változását és azt kösse össze a térségből ismert paleoklíma adatsorok (elsősorban Balaton) és vegetációtörténeti adatok eredményeivel és elemezze állhatnak-e környezeti tényezők is a ciklikusan jelentkező telepfelhagyások mögött.
A Balaton körüli táj felszínborítás-változásai a török kortól napjainkig
Az elsősorban geográfus és biológus ökológus Msc hallgatóknak szánt téma keretében a Balaton keszthelyi medencéjéből vett gravitációs üledékfúrás pollenelemzésével a hallgató feladata az elmúlt 500 éves növénytakaró változások rekonstrukciója, kvantitatív pollen alapú becslés készítése az erdők, legelők és szántóföldek mennyiségi változásairól és azok összevetése irodalmi adatokkal. Az eddigi eredmények alapján a Dunántúl első jelentős erdőírtása 1740 és 1940 körül következik be, de nem ismert, hogy ez egyenletesen érintette-e a tó különböző részmedencéit. A keszthelyi medence környékén volt a legsűrűbb az egykori településhálózat, ezért annak összevetés a keleti medencékkel indokolt.
Dr. Munkácsy Béla
A megújuló energiaforrások nagy arányú rendszerbe integrálása és ennek földrajzi kapcsolatrendszere
Szélenergia potenciálok Veszprém és Jász-Nagykun-Szolnok megyében
Biomassza potenciál a Szolnoki járásban
Dr. Pinke Zsolt
Ingatlanpiaci összehasonlító elemzés az Alföldön
Dr. Szalai Zoltán
Kvalitatív SOM vizsgálatok
Pásztor László
- külső témavezető
- PhD, tudományos főmunkatárs, témacsoport vezető
- elérhetősége: MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály, 1022 Budapest Herman Ottó út 15.; pasztor@rissac.hu
Talajtérkép térbeli felbontásának növelése geoinformatikai módszerekkel
A feladat során a szakdolgozónak először talajfoltokat és felvételi helyszíneket kell vektorizálnia archív talajtérképekről, valamint a hozzájuk tartozó leíró adatokat digitalizálnia. A térképek foltjainak dezaggregálásához nagyfelbontású, térinformatikai, távérzékelt adatokat kell az elemzésekhez használható formában összeállítania, geoadatbázisba szerveznie. A talajképződésben fontos tényezőkre vonatkozó, illetve a talajtulajdonságokkal összefüggésbe hozható indikátor adatok segítségével térbeli elemzéseket kell végeznie a térképben rejlő talaj-táj modellek felderítésére, amelyeket azonosításuk után a felhasznált tériinformatikai adatokra alkalmazva részletesebb térbeli felbontású térképeket fog előállítani. A modellezés eredményességét, illetve a dezaggregálás pontosságát validálással ellenőrzi, melynek alapján egy optimálisan szerkeszthető térképet állít elő. A feladat szinte kizárólag számítógépes munkát igényel és alapos térinformatikai, távérzékelési alapismereteket feltételez, valamint némi affinitást a geomatematikai módszerek alkalmazására.