Mintavételezés a Kárpát-medence legnagyobb későneolit lakódombos településén

Az Élvonal projekt munkatársai, Magyari Enikő és Darabos Gabriella, május végén (2023.05.23.) a Csökmő település határában fekvő késő-neolit lakódombos és horizontális település régészeti ásatásán jártak (Csökmő-Káposztás-domb). Az ásatást a Georgia-i Egyetem régészei végzik Gyucha Attila és Danielle Riebe vezetésével a The Prehistoric Interactions on the Plain Project (PIPP) keretében. A magnetométeres feltételezés alapján közel 120 hektáros település lakódombján (rituális élet helyszíne) egy, valamint a horizontális telepen is egy ház aprólékos ásatására kerül sor ebben a szezonban. A kutatók a terepen a mennyiségi faszénvizsgálat mintavételezési technikájáról egyeztettek. Az Élvonal projekt keretében Darabos Gabriella antrakológus kutató végzi el a minták elemzését, és fő kérdésfeltevése, hogy milyen faanyagot használt a Herpályi kultúra népe ebben a térségben a monumentális (15*8 méteres), gyakran kétszintes házak építéséhez. Ha sikerül egykori tűzhelyek maradványait is feltárniuk a régészeknek, akkor a tűzifahasználat során alkalmazott fa és cserjefajokról is képet alkothatnak.  A tűzifa begyűjtése általában nem szelektíven történik, így alkalmas a telepet körülvevő magas ártéri erdők valamint a magasabban fekvő és művelésbe vont erdősztyepp erdők közép holocén (kb. kr. e. 4800-4500) fafaj összetételének meghatározására. A projekt célja, hogy rekonstruálja a Kárpát-medence területén a későneolit erdőszerkezetet, és kora-rézkori telepek együttes vizsgálatával kiderítse, hogy a késő-neolit összeomlást követően történt-e erdőösszetételi változás a területen.