A Fogarasi-havasokban jártunk

A KTF Őskörnyezet és Klímaváltozás Kutatócsoportja másodéves földrajz alapszakos hallgatókkal, leendő PhD hallgatókkal és társegyetemek/tanszékek kutatóival kiegészülve július közepén (július 16-20) kalandos terepgyakorlatot vett részt a Déli-Kárpátok és egyben Románia legmagasabb hegycsúcsának, a Moldoveánu-csúcsnak (2343 m) a közelében. Az alpesi tájon feladatunk a hegyi tavak felszíni üledékeinek mintázása volt. Ezekben a tavakban olyan környezetváltozást jelző élőlénycsoportok élnek, mint például az árvaszúnyogok a kisrákok, és a diatómák (kovamoszatok). De megőrzik ezek az üledékek a vegetáció összetételének rekonstrukciójára lehetőséget adó polleneket is. A mindössze 7 km-es, de 5 gerincen áthaladó 7 órás túrát követően a csapat a Belea-tó irányából érte el a szerény szállást biztosító Potragu-menedékházat. A csapat sikeres üledékmintavételt és vízkémiai méréseket  végzett a Podragu-, Podragel-, Buteanu- és Belea-tavakban. A felszíni minták mellett vett 30 centiméteres üledékoszlopok elemzése a tájhasználat változásairól ad majd képet az elmúlt 500 évre vonatkozóan, megtudhatjuk hogyan hatott az intenzív félnomád legeltetés a tavi ökoszisztémákra, mi volt a tavak természetes állapota az intenzív tájhasználat megindulása előtt, és hogyan befolyásolta a szárazföldi és vízi biodiverzitást az ember fokozott jelenléte a múltban és napjainkban.

A vidám csapat a Belea-tó közeli menedékházban (Fent balról: Megyeri Balázs, Szabó Attila, Selmeczy Géza, Korponai János, Magyari Enikő, lent balról: Varga Bence, Vágó Csaba, Szabó Zoltán, Székely Sándor).

Üledékszeletelés a Podragu-tó partján.

A mintavétel megkezdése a Buteanu-tavon (a hascsónakban Korponai János tudományos főmunkatárs).

Hideg van, de a szonár jelzi a vízmélységet!

Merre menjünk, melyik gerinc következik? (Székely Sándor)

És még mindig szakad az eső miközben jövünk le a hegyről.