gcsullog összes bejegyzése

EnergiaEgyetem: szakértői beszélgetés online szeptember 21. 14:00

Megújuló energiaforrások és szivattyús energiatárolás – hazai lehetőségek

  • Dátum

  • Helyszín
    online

Az EnergiaEgyetem második kerekasztal-beszélgetésének témája a szivattyús energiatárolás magyarországi lehetőségeinek vizsgálata – különös figyelemmel a már meglévő infrastruktúraelemek alkalmazhatóságára. A beszélgetéshez a szakmai alapot az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék energiaföldrajzi kutatócsoportjának publikációja szolgáltatja. Szeretettel várunk az online eseményre 2021. szeptember 23-án 14 órától.

A kutatást és annak eredményeit dr. Munkácsy Béla, az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék energiaföldrajzos munkacsoportjának vezetője mutatja be. A szakmai beszélgetéshez csatlakozik

dr. Mayer Martin, a BME oktatója és Méhes Martina, az Energiaklub ügyvezető és szakmai igazgatója.

Néhány kérdés, amit biztosan érintünk:

  • Az időjárástól függően termelő technológiák rohamos térnyerése szükségessé teszi az energiarendszer működtetésének újragondolását, ezen belül az energiatárolás különféle megoldásainak széles körű alkalmazását. De vajon mi a szivattyús energiatárolás logikája, milyen a technológia pozíciója napjainkban?
  • Miért lehet racionális alternatíva a decentralizált egységek létrehozása magyarországi körülmények között?
  • Milyen energiapolitikai hozadéka lehet a kutatás eredményeinek?

Az esemény nyelve magyar. Az eseményt rögzítjük, a bekapcsolódással a résztvevők ebbe beleegyeznek. Az esemény regisztrációhoz kötött: https://forms.gle/5PrG8cUcRDAkuEp4A

A beszélgetés linkjét a regisztrált érdeklődőknek az esemény előtt küldjük el emailben.

Szeretettel várunk!

Az eredeti angol nyelvű írás: Soha, T., Munkácsy, B., Harmat, Á., Csontos, C., Horváth, G., Tamás, L., … Szabó, M. (2017). GIS-based assessment of the opportunities for small-scale pumped hydro energy storage in middle-mountain areas focusing on artificial landscape features. Energy, 141, 1363–1373. https://doi.org/10.1016/j.energy.2017.11.051

*******************

Az EnergiaEgyetem az Energiaklub, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Környezet és Tájföldrajzi Tanszékének közös kezdeményezése.

A résztvevő szervezetek kulcsfontosságúnak tekintik a környezetközpontú energiaátmenet gyors megvalósítását, így az atomenergia és a fosszilis tüzelőanyagok mielőbbi kiváltását, ugyanakkor annak is tudatában vannak, hogy ez a folyamat nem lehet sikeres a jövőbe vezető út felrajzolása, a jó példák bemutatása nélkül.

A projektpartnerek éppen ezért arra vállalkoztak, hogy az egyetemi kutatómunka során létrejött energiagazdálkodással összefüggő új tudományos eredményeket, illetve azok gyakorlati vonatkozásait, közérthető sajtónyilvános beszélgetéssorozat keretében a lehető legszélesebb nyilvánosság elé tárják. A szervezők számítanak a magyar sajtó képviselőinek segítségére. A projekt fontos eleme, hogy a kerekasztal-beszélgetésekbe az aktuálisan tárgyalt szakterület egy olyan elismert szakértője kapcsolódik be, aki a témakör gyakorlati vonatkozásait jól ismeri. A végső cél tehát az, hogy az ELTE Energiaföldrajzi Műhelyében felhalmozott kutatási eredmények minél szélesebb körhöz eljussanak.

Útjára indult az EnergiaEgyetem,  az Energiaklub és az ELTE közös projektje

Az EnergiaEgyetem az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Környezet és Tájföldrajzi Tanszékének közös kezdeményezése, amelynek első rendezvényére június 3-án került sor.

A szakmai eszmecsere alapját a kutatócsoport egy nemrég megjelent tudományos közleménye adta, amelynek fő témája a biogáz előállításához felhasznált mezőgazdasági eredetű szerves anyagok hozzáférhetősége, illetve az elosztás optimalizálása Borsod-Abaúj-Zemplén megye példáján. A projektet a közlemény vezető szerzője, Soha Tamás mutatta be. A beszélgetésbe szakértő vendégként az az ALTEO Nyrt. „fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese, Simon Anita kapcsolódott be. Az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék energiaföldrajzos kutatócsoportjának képviseletében Munkácsy Béla vett részt a kerekasztal-beszélgetésben.  A beszélgetést a Energiaklub igazgatója, Méhes Martina vezette.

A résztvevők hangsúlyozták, hogy a biogáz-technológia pozíciója a lehetőségekkel összevetésben hazánkban igen gyenge. Ezen a területen nem csak a szerves hulladékok okozta problémák miatt kellene sürgősen lépéseket tennünk, de a hazai energiarendszer rugalmasságának fokozása miatt is elkerülhetetlen a kapacitások bővítése. Soha Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy a bővítést nem szabad a regionális szintű térbeli energiatervezés nélkül végrehajtani, mert a szuboptimális megoldásoknak kedvezőtlen következményei is lehetnek. Simon Anita a jelenlegi támogatási rendszer átalakításának szükségességét emelte ki, amely ennek a szektornak a megerősítése érdekében hazánkban is elkerülhetetlennek látszik. Munkácsy Béla azt hangsúlyozta, hogy a fenntartható energiarendszer optimális működése nem képzelhető el a biogáz-technológia nélkül, mint ahogyan a szélerőművek nélkül sem – arra emlékeztetve a hallgatóságot, hogy hazánkban öt esztendeje jogszabállyal tiltották be új szélturbinák telepítését.

Újabb a tanszékünkhöz kapcsolódó elismerés

Nagy Bence korábbi tanítványunk, doktorandusz kollégánk – az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola színeiben indulva, de erős Természettudományos és Környezet-és Tájföldrajzi Tanszéki kötődéssel -, a HuPCC Éghajlatvédelmi Konferencia “Válaszok egyéni, közösségi és lokális szinteken, oktatás és szemléletformálás” szekciójában megnyerte a Pályakezdő kutatói különdíjat! Ezúton is

GRATULÁLUNK
Bencének és minden résztvevőnek, aki tanszékünket képviselte ezen a fontos eseményen!
Bence nyertes előadásának társszerzői csapata: Nagy Bence, Ágoston-Kostyál Csilla, Demetrovics Zsolt, Munkácsy Béla
Témája: Éghajlatváltozással kapcsolatos attitűd vizsgálatok diákok és felnőttek körében

Újabb OTDK sikerek

Ismét hatalmas sikert arattunk a ma zárult OTDK versenyen! A Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék oktatóinak témavezetésével 8 hallgató 6 pályamunkájának mindegyike helyezést érdemelt, 3 elsőt és két másodikat, megspékelve két prezentációs- és egy különdíjjal.

Gratulálunk a hallgatóinknak, és köszönjük a témavezetőknek a felkészítést!

1. helyezés: Bauer László: A kémhatás szerepe a gyógyszerhatóanyagok adszorpciós folyamataiban egy mezőgazdasági művelésű homoktalajon (témavezetők: Szabó Lili és Szalai Zoltán)

1. helyezés és prezentációs díj: Vajdovich Noémi és Pataki Katalin: Az energiaszegénység mérése többdimenziós mutató segítségével négy észak-közép-magyarországi településen (témavezetők: Csontos Csaba és Munkácsy Béla)

1. helyezés és prezentációs díj: Komoróczki Eszter: Vertikális kétoldalas napelemes zajvédő falak telepíthetőségi és energiatermelési potenciálvizsgálata a Budapest-Szob vasútvonal mentén (témavezető: Soha Tamás)

2. helyezés: Németh Izabella: Magyarország elektromosautó-töltőállomásainak elérhetőségi vizsgálata térinformatikai eszközökkel – fókuszban hazánk gyorsforgalmi átjárhatósága (témavezető: Soha Tamás)

2. helyezés: Takács Alex: Egyes mezőgazdasági termékek környezeti lábnyoma és annak térbeli megjelenése Magyarországon (témavezető: Soha Tamás)

Különdíj: Striker Márton és Balatoni Szilárd: Klímazonalitás paleotalajokban Bátaapáti és Nagymaros példáján  (témavezetők: Király Csilla és Jakab Gergely

Új publikáció – ERRE VAN ELŐRE ENERGIATERVEZÉSI KUTATÓCSOPORT

Az Energy, Sustainability and Society hasábjain megjelent kutatócsoportunk újabb angol nyelvű publikációja, ami egyúttal José Campos kollégánk első elsőszerzős írása:
José Campos, Csaba Csontos, Ádám Harmat,  Gábor Csüllög & Béla Munkácsy
Heat consumption scenarios in the rural residential sector: the potential of heat pump-based demand-side management for sustainable heating

Elhunyt Prof. Szabó Mária

1947. 12. 12.  – 2020. 6. 23.

Megrendülten tudatjuk, hogy Szabó Mária Ottília nyugalmazott egyetemi tanár életének 73. évében, 2020. június 23-án elhunyt. Professzor asszony több mint 45 évet töltött egyetemünk kötelékében. Kimagasló oktatói és kutatói tevékenységén túl alapító tanszékvezetője a Környezet és Tájföldrajzi Tanszéknek, továbbá alapító tagja a Környezettudományi Centrumnak is. Karunkon jelentős részben az Ő kezdeményezésére indult el a környezettudományi képzés. Szabó Mária az egyetemi és a szélesebb értelemben vett tudományos közélet meghatározó szereplője volt. Vezetője volt a Földrajztudományi Központnak, majd ezt követően igazgatója volt a Földrajz és Földtudományi Intézetnek. Szabó Mária alapító tagja a Természettudományi Kar Környezettudományi Doktori Iskolájának, de hosszabb ideig vezető tisztséget viselt a Földtudományi Doktori Iskolában is. A bolognai rendszerre történő áttérésnél múlhatatlan érdeme volt a szakok akkreditációjában. Az elmúlt húsz évben több MTA Bizottságba beválasztották, továbbá számos országos és nemzetközi tudományos testület tagja is volt. A tudományos közéleti tevékenységén túl Szabó Mária tanárnő számos biológus, földrajzos és környezettudós generáció útnak indításában játszott megkerülhetetlen szerepet. Nemcsak közvetlen kollégái, de hallgatói is megrendüléssel értesültek távozásáról.

Emlékét szeretettel őrizzük!