KUTATÁSI TERÜLETEK, EREDMÉNYEK / RESEARCH RESULTS

KUTATÁSI TERÜLETEK, EREDMÉNYEK / RESEARCH RESULTS

Bükkös és a tölgyes erdők holocén elterjedési dinamikájának vizsgálata a Kárpát-medencében (OTKA K129167 2018-2022)

Két erdőgazdasági szempontból fontos fafaj, a bükk és a tölgy elmúlt néhány ezer éves történetét kutatjuk a Kárpát-medencében őslénytani módszerekkel és írott források alapján. Kutatásainkkal arra a kérdésre keressük a választ, hogy a középhegységi és dunántúli bükkösök ma látható beszűkült elterjedése milyen mértékben tulajdonítható emberi hatásnak, azaz a fafaj tudatos lecserélésének gyorsabban növő, jól hasznosítható fafajokra. Az erdőkben megbúvó tavak és lápok üledékében megőrződő pollenek és növényi fosszíliák jól jelzik a lombkorona összetételét. Amennyiben igazolható a bükk mainál nagyon elterjedése a késő vaskori és középkori erdőkiéléseket megelőzően, akkor az erdőtermészetességi vizsgálatokhoz, valamint az erdők természetvédelmi kezelése számára nyújthatunk fontos információt. A tölgyek esetében a Kiskunság holocén, azaz az elmúlt 11 ezer éves erdőborításának változását vizsgáljuk szintén őslénytani módszerekkel a térségben megbúvó tavak, lápok és maradvány erőfoltok talajának vizsgálatával. Ebben a térségben arra a kérdésre keressük a választ, hogy mekkora volt a tölgyes erdős sztyep maximális borítása, mikor kezdődtek az erőteljes erdőírtások, és a tölgy mellett milyen fafajok játszottak szerepet a Kiskunsági erdőkben. A térségben a talajvízszint jelentős csökkenése zajlott le az elmúlt 100 évben. Érdekkonfliktus alakult ki az erdészek, természetvédők, földműveléssel és állattartással foglalkozó csoportok közt. A térség egykori erdőborítottságának, a nyílt és zárt homokpusztagyepek területi arányának becslése ehhez a vitához is értékes adatokat szolgáltat.

Válogatott publikációk:

https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/53263

https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/0959683620950452

 

Klíma és tájhasználat múltbéli változásai és hatásuk a közösségekre (2016-2021)

A kutatás célja különböző tér- és időskálákon számszerűsíteni a múltban lezajlott változásokat a klímában és a tájhasználatban, az életközösségek ezekre adott válaszait és a válaszok sebességét. A múltban lezajlott változásokra adott válaszok ismerete segíti az előrejelzést. Leghosszabb időskálán a paleoökológiai rekonstrukció segítségével kaphatunk adatokat a klíma- és tájhasználat változások hatására a közösségek összetételében bekövetkező változásokról. Jelen projekt keretében a Balaton, a kiskunsági Móricgáti-láp, a keleméri Kis-Mohos láp és a Déli-Kárpátok Kis Lator-hegységében elhelyezkedő Latorica-tó komplex paleoökológiai vizsgálata zajlik. Az utolsó 2000 év klímaváltozási eseményeinek kvantitatív rekonstrukciójára törekszünk. Két fő vizsgálati módszerünk a pollen analízis és fosszilis árvaszúnyog lárvák analízise. Mindkét módszer paleoklíma adatsorokat szolgáltat. A legújabb pollenterjedési modellek illesztésével az adatokból a tájhasználat múltbeli változásaira is következtethetünk.

Válogatott publikációk:

https://kmkt2020.elte.hu/Abstract/Online-Absztrakt-k%C3%B6tet-Online-Abstract-book.pdf#page=50

https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0921818120301557?via%3Dihub

https://bg.copernicus.org/articles/17/1213/2020/

https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0239209

https://www.nature.com/articles/s41597-020-0445-3

 

A jégkorszaki nagyemlős fauna tagjainak kihalási időpontjai a Kárpát-medencében az őskörnyezet és paleoklíma változásainak tükrében (2016-2021)

A Kárpát-medence (KM) éghajlatáról és ökoszisztémáiról ismereteink az elmúlt évek paleoökológiai kutatásai révén jelentősen gyarapodtak. Elsősorban barlangi és folyómedrekből előkerült nagyemlős csontmaradványok alapján pedig pontos képpel rendelkezünk az utolsó jégkorszak nagyemlős faunájáról. Ezek a nagytermetű emlős fajok a jégkorszak végén fokozatosan eltűntek a KM-ből. Kihalásuk időpontjai azonban a radiokarbon kormeghatározások kis száma miatt nem tisztázottak. E projekt keretében célunk, hogy a hazai múzeumokban (elsősorban a Magyar Természettudományi Múzeumban) megőrzött szép számú kormeghatározásra alkalmas csontanyag kormeghatározásával tisztázzuk a nagyemlős fauna tagjainak (pl. barlangi hiéna, barlangi medve, gyapjas mamut, ló, bölény, rénszarvas, stb.) kihalási idejét, és vizsgáljuk ezeknek az időpontoknak a kapcsolatát a klíma és ökoszisztéma változásokkal. A vizsgált időintervallumok az utolsó eljegesedés maximumától a későglaciális felmelegedés végéig terjedő időszak (kb. 26000-11600 évek közt), amikor a KM-t a leghidegebb/legszélsőségesebb időszakot követően gyors felmelegedés jellemezte (amplitúdóját tekintve összevethető a napjainkban zajló globális felmelegedéssel). A kihalási korok megállapítása mellett célunk az ISOCLIM projekt keretében beszerzett nagyműszerek felhasználásával stabil izotóparány mérések elvégzése nagyemlős csontanyagon és tavi üledékeken (d18O, d13C, d15N), melyből következtethetünk a kb. 30 és 12 ezer évek közti időszak őshőmérsékleti változásaira, valamint a nagyemlős fauna táplálkozási szokásaira, éves vándorlásának terjedelmére. A tavi üledékek különböző komponensein (tavi kisrák (Ostracoda) vázak, kovamoszat vázak, biogén karbonát, szerves anyag) szintén stabil izotóp arány vizsgálatokat tervezünk, melyekből közvetlen őshőmérsékleti és vagy párolgási adatokat nyerhetünk. Ezeket összevetjük a biológiai maradványok vizsgálatával meghatározott (pollen és árvaszúnyog lárva alapú) őséghajlati rekonstrukciók eredményeivel és ütköztetjük a kapott kihalási korokkal. Vizsgáljuk továbbá a tavi üledékekben egy ürüléklakó gomba, (Sporomiella sp.) mennyiségi változásait, melyből a nagyemlős populáció méreti változásaira következtethetünk.

Válogatott publikációk:

https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/08912963.2020.1863960?journalCode=ghbi20

https://meetingorganizer.copernicus.org/EGU21/EGU21-15568.html

Későglaciális felmelegedési hullámokra adott ökoszisztéma válaszok a Kárpátokban (2007-2017)

CARPENVCHANGE projekt. A Marie Curie Reintegációs Ösztöndíj és az OTKA PD73234 pályázatok támogatásával a Déli-Kárpátok Retyezát-hegységének gleccsertavi üledékein multi-proxi őskörnyezeti kutatásokat vezetek, melyek célja a késő-glaciális és kora-holocén gyors felmelegedési hullámokra adott ökoszisztéma válaszreakciók tanulmányozása növényi makrofosszília, diatóma, Cladocera, Chironomida és fosszilis DNS vizsgálatokkal.

Holocén klíma, vegetáció és őskörnyezet a Déli-Kárpátokban (2009-)

PROLONG projekt (Providing long environmental and genetic records of glacial and interglacial climatic oscillations and human impact in the Carpathian Basin). Az OTKA támogatásával a Kelet-alföld és a Déli-Kárpátok későglaciális és holocén vegetációjának és őskörnyezeti változásainak részletesebb megismerését célzó kutatást vezetem. A kutatómunka keretében 2 alkalmazott kutató és 2 PhD hallgató dolgozik a hosszú távú ökológiai kutatásokra alakult munkacsoportban. Mintaterületeink a kelet-alföldi Kokadi-láp, a balatonfelvidéki Öcsi Nagy-tó, valamint a Retyezát-hg. Gales-, Brazi-, Bukura és Lia-tavai. Ezeken végzünk pollen analitika, növényi makrofosszília és paleogenetikai vizsgálatokat. Utóbbi kiegészül a Larix decidua (vörösfenyő) Kárpátokbeli populációinak filogenetikai vizsgálatával. A PROLONG projekt társintézmánykeben dolgozó kutatókkal közösen a tavi üledékek számos egyén proxi vizsgálat is zajlik (https://sites.google.com/site/enikomagyaripollen/cv/prolong)

Válogatott publikációk:

https://www.sciencedirect.com/journal/quaternary-international/vol/477/suppl/C