A tanszékről

 A Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék (KTF) 2006. augusztus 1-én alakult meg a Földrajz- és Földtudományi Intézeten részeként, csatlakozva ahhoz a tendenciához, amely kapcsán Debrecenben és Szegeden már léteztek hasonló profilú tanszékek, válaszolva arra kihívásra amely a környezet és a táj problémáinak földrajzi megközelítését igényelte.

A létrejött új  tanszék négy oktatója – Horváth Gergely, Pavlics Károlyné, Csüllög Gábor, Munkácsy Béla a Főiskolai Földrajz Tanszékről, míg három oktató – Szabó Mária, Pap Sándor, Darabos Gabriella, illetve egy laboráns, Fehér Katalin a Természetföldrajzi Tanszékről érkezett. Pap Sándor még ebben az évben nyugdíjba ment, helyére Kohán Balázs került. tanársegédként. 2008-ban pedig az MTA Földrajzkutató Intézetéből (először részmunkaidőben) Szalai Zoltán csatlakozott a tanszék oktatóihoz. A tanszék első tanszékvezetője 2006 és 2013 között Szabó Mária professzorasszony lett, aki emellett 2008 és 2012 között az Intézet igazgatója is volt. A tanszék munkáját kezdetektől különböző kutatóintézetekből érkező óraadók is segítik: Jakab Gergely (MTA/ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földrajztudományi Intézet), Bede-Fazekas Ákos (MTA/ELKH Ökológiai Kutatóközpont).

A tanszék oktatói az eltelt évek alatt aktív részesei voltak a kar Földtudományi és Környezettudományi Doktori iskoláinak mint oktatók és mint témavezetők, de emellett jelen vannak a Debreceni Egyetem és Pécsi Egyetem Földtudományi iskoláiban is, amely nemcsak szakmai tevékenységük elismerése, de egyben jelzi a más egyetemek kutatóhelyeivel kiépített szoros kapcsolatot is.  Ezzel összefüggésben a tanszéket kérték fel a VI. Magyar Tájökológiai Konferencia szervezésére, amelyre 2015-ben az ELTE-n került sor.

A tanszék fő oktatási feladata az alapképzés és a tanárszak környezettel, környetvédelemmel kapcsolatos óráinak ellátása mellett elsősorban a geográfus mesterképzésben a Táj- és környezetkutató szakirány gondozása: Biogeográfiai, talajtani- és tájföldrajzi, a tájelemzés- és tájértékelési, az ökológiai, a természetvédelmi, a környezetvédelmi és a GIS ismeretek elsajátításához szükséges előadások, gyakorlatok, laboratóriumi gyakorlatok és terepgyakorlatok megtartása a geográfus, a földrajz-tanár, környezettudomány, környezettan-tanár és más természettudományi szakok hallgatói számára. Mind az oktatásban, mind a kutatásban egyre nagyobb szerepet kap a geoinformatika, ennek a területnek meghatározó oktatója (nem csak a tanszéken) Kohán Balázs. A nagyjából 10 év alatt számos geográfus hallgató szerezte meg a szakirányos diplomáját. Közülük többen értek el elsőhelyezést az országos tudományos diákköri konferenciákon és kapcsolódtak be a tanszéken folyó kutatásokban, majd nyertek felvételt a doktori iskolába, illetve doktori fokozatot szereztek.  Az utóbbi években több külföldi doktori hallgató is megjelent a tanszék képzésben, kutatási témáiban, így elmondható, hogy angolnyelvű doktori képzés is folyik a tanszéken.

A tanszék kutatási tevékenységét alap- és alkalmazott kutatások egyaránt jellemzik a tájkutatások (tájökológia, tájföldrajz, talajföldrajz, stb.), a talajtan, a környezetföldrajz, a történeti földrajz, energiaföldrajz, a természetvédelem és a környezetvédelem területén, különös hangsúllyal természeti és a társadalmi környezet kölcsönhatásainak történeti vonatkozásaira. Mindezek négy fő területre különíthetők el, mintegy jelképezve a táj és környezetkutatások összetettségét. Egyrészt geoökológiai, és erózió/szedimentáció kutatások szoros együttműködésben az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földrajztudományi Intézettel (Szalai Zoltán). Másrész a „Tájváltozás kutatócsoport” keretében (Csüllög Gábor, Horváth Gergely, Szabó Mária, Tamás László) a jelenkori és történeti tájváltozás, tájterhelés, tájtipológia témájában. Harmadrészt az „Erre van előre” kutatócsoportban (Munkácsy Béla) az energiaföldrajz, a megújuló energiák témaköreiben. Negyedrészt az „Őskörnyezet és klímaváltozás kutatócsoport (Magyari Enikő, Darabos Gabriella): témái: őskörnyezet kutatás paleoökológiai módszerekkel Közép- és Délkelet Európában, pollen alapú paleoklíma rekonstrukciók az elmúlt 30 ezer évre, hosszú-távú ökológiai vizsgálatok, holocén és későglaciális vegetációdinamika, paleogenetika. A kutatócsoportokban fontos szerepet kapnak az egyre nagyobb számbán jelen lévő hazai és külföldi PhD hallgatók. A tevékenységük kapcsán a kutatócsoportok különböző hazai és nemzetközi projektben vettek/vesznek részt, illetve számos pályázatot nyertek el.

2013-ban Szalai Zoltán váltotta Szabó Máriát a tanszékvezetői poszton Az elmúlt 3-4 évben további változások történtek a tanszék személyi összetételében. Horváth Gergely és Szabó Mária nyugdíjba ment. 2017-ben pedig Magyari Enikő csatlakozott a tanszékhez, aki 2018-óta a tanszék vezetője.

Személyi állománya a kezdetekben az átszervezésre került Főiskolai Földrajz és a Természetföldrajzi Tanszék egyes munkatársaiból tevődött össze.
A Tanszéket 2013 januárjáig alapítója, Szabó Mária egyetemi tanár vezette.

Tanszékünk elérhetősége
 Cím      1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C.
Telefon
381-2121 vagy 372-2500/8021
Fax
381-2122 vagy 372-2500/8022

 Tanszékünk az ELTE lágymányosi területén, a déli épület ( Pázmány Péter sétány 1/C) első emeletén található


ELTE-TTK-KTF nagyobb térképen való megjelenítése

Tanszéki szobák

Szobaszám (D-1.)
Név
Telefon
1-305
Dr.  Magyari Enikő
1738 
304
Újházy Noémi
381-2121,
372-2500/8021

303

Dr. Szalai Zoltán

1809

 503

Dr. Csüllög Gábor
Dr. Horváth Gergely
Dr. Tamás László

8023

419

 Dr. Munkácsy Béla,
Harmat Ádám
Soha Tamás
Csontos Csaba 
José Campos

1754

 315

Fehér Katalin

1811, 1812

302 
Dr. Darabos Gabriella
Szabó Zoltán
1808
2010/a
Dr. Kohán Balázs 
Szabó Judit Alexandra

1807

Tanszéki események