Útjára indult az EnergiaEgyetem,  az Energiaklub és az ELTE közös projektje

Az EnergiaEgyetem az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Környezet és Tájföldrajzi Tanszékének közös kezdeményezése, amelynek első rendezvényére június 3-án került sor.

A szakmai eszmecsere alapját a kutatócsoport egy nemrég megjelent tudományos közleménye adta, amelynek fő témája a biogáz előállításához felhasznált mezőgazdasági eredetű szerves anyagok hozzáférhetősége, illetve az elosztás optimalizálása Borsod-Abaúj-Zemplén megye példáján. A projektet a közlemény vezető szerzője, Soha Tamás mutatta be. A beszélgetésbe szakértő vendégként az az ALTEO Nyrt. „fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese, Simon Anita kapcsolódott be. Az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék energiaföldrajzos kutatócsoportjának képviseletében Munkácsy Béla vett részt a kerekasztal-beszélgetésben.  A beszélgetést a Energiaklub igazgatója, Méhes Martina vezette.

A résztvevők hangsúlyozták, hogy a biogáz-technológia pozíciója a lehetőségekkel összevetésben hazánkban igen gyenge. Ezen a területen nem csak a szerves hulladékok okozta problémák miatt kellene sürgősen lépéseket tennünk, de a hazai energiarendszer rugalmasságának fokozása miatt is elkerülhetetlen a kapacitások bővítése. Soha Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy a bővítést nem szabad a regionális szintű térbeli energiatervezés nélkül végrehajtani, mert a szuboptimális megoldásoknak kedvezőtlen következményei is lehetnek. Simon Anita a jelenlegi támogatási rendszer átalakításának szükségességét emelte ki, amely ennek a szektornak a megerősítése érdekében hazánkban is elkerülhetetlennek látszik. Munkácsy Béla azt hangsúlyozta, hogy a fenntartható energiarendszer optimális működése nem képzelhető el a biogáz-technológia nélkül, mint ahogyan a szélerőművek nélkül sem – arra emlékeztetve a hallgatóságot, hogy hazánkban öt esztendeje jogszabállyal tiltották be új szélturbinák telepítését.