Bejegyzések

Bejegyzések

Bejegyzések
A Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék támogatást nyert a „Múltból a jövőbe – A Kárpát-medence környezettörténete közérthetően” című tudománykommunikációs program megvalósítására. A projekt célja, hogy látványos, közérthető és tudományosan hiteles formában mutassa be, miként alakult a Kárpát-medence környezete az elmúlt mintegy 30 ezer évben, és milyen változásokra számíthatunk a jövőben.

Múltból a jövőbe – tudománykommunikációs pályázatot nyert az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszéke

Örömmel adunk hírt arról, hogy az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszéke támogatást nyert a „Múltból a jövőbe – A Kárpát-medence környezettörténete közérthetően” című tudománykommunikációs program megvalósítására. A projekt célja, hogy látványos, közérthető és tudományosan hiteles formában mutassa be, miként alakult a Kárpát-medence környezete az elmúlt mintegy 30 ezer évben, és milyen változásokra számíthatunk a jövőben. A projekt vezető kutatója Dr. Jakab Gusztáv egyetemi docens. A sorozat a jégkorszak végétől indul. Bemutatjuk, hogyan követte a felmelegedést az erdők térhódítása, miként alakultak át a tavak, lápok és magashegységi élőhelyek, valamint hogyan reagált az élővilág a holocén éghajlati ingadozásaira. Szó lesz az első emberi közösségek tájformáló szerepéről, az erdőirtásokról, a legeltetésről és a települések terjeszkedéséről. Külön figyelmet kapnak a középkori klímaváltozások, a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás és az energiahasználat hosszú távú környezeti következményei. A múlt azonban nem önmagáért kerül a középpontba. A történeti és paleoökológiai kutatások segítenek megérteni a jelenlegi aszályokat, a vízhiányt, az Alföld szárazodását, az erdők állapotváltozását és a magashegyi tavak sérülékenységét. A projekt egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy milyen jövő várhat a Kárpát-medence tájaira a további felmelegedés következtében, és milyen tanulságokat kínál a környezettörténet a fenntarthatóbb tájhasználathoz.

A program gerincét egy gazdagon illusztrált blog sorozat alkotja. A bejegyzések időrendben vezetnek végig a jégkorszaktól a jelenen át a jövő lehetséges tájaiig. A kutatási eredmények nemcsak szövegként jelennek meg: pollen-, üledék-, növényi maradvány- és terepi adatok alapján mesterséges intelligenciával támogatott, fotorealisztikus tájrekonstrukciók készülnek. Ezek segítségével láthatóvá válhat, milyen lehetett egy késő jégkori táj, egy őskori erdő, egy középkori ártér vagy egy kiszáradó, jövőbeli alföldi vidék. A blogbejegyzésekhez podcast-beszélgetések kapcsolódnak. Ezekben a tanszék kutatói és meghívott szakemberek mesélnek majd a kutatás módszereiről, a terepmunka élményeiről és az eredmények tágabb jelentőségéről. Rövid, egyperces videók is készülnek, amelyek a legfontosabb kérdéseket és látványos tájrekonstrukciókat a közösségi média nyelvén mutatják be. A YouTube Shorts, az Instagram Reels és a TikTok felületein megjelenő tartalmak elsősorban a fiatalokat szólítják meg. Külön videók mutatják majd be, mivel foglalkozik egy geográfus, hogyan dolgozik egy paleoökológus, miként készül egy múltbeli klímarekonstrukció, és milyen szerepe lehet a földtudományoknak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban. A tudományos munkát professzionális médiapartner segíti, hogy a tartalmak szakmailag pontosak és vizuálisan is magas színvonalúak legyenek.

Az első podcastok és rövid videók 2026 második felében jelennek meg, a teljes programsorozat pedig 2027 tavaszáig épül fel. A tartalmak az ELTE felületein, a tanszék honlapján és a közösségi médiában lesznek követhetők, később pedig szabadon hozzáférhető oktatási anyagként is megmaradnak. A „Múltból a jövőbe” projekt azt szeretné megmutatni, hogy a táj nem változatlan háttér, hanem hosszú történet eredménye. Ennek a történetnek mi is szereplői vagyunk, döntéseink pedig már most alakítják a Kárpát-medence jövőjét.