Bemutatkozás

2022.01.01.
Bemutatkozás

A Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék (KTF) 2006. augusztus 1-én alakult meg a Földrajz- és Földtudományi Intézeten részeként, csatlakozva ahhoz a tendenciához, amely kapcsán Debrecenben és Szegeden már léteztek hasonló profilú tanszékek, válaszolva arra kihívásra amely a környezet és a táj problémáinak földrajzi megközelítését igényelte.

A létrejött új  tanszék négy oktatója – Horváth Gergely, Pavlics Károlyné, Csüllög Gábor, Munkácsy Béla a Főiskolai Földrajz Tanszékről, míg három oktató – Szabó Mária, Pap Sándor, Darabos Gabriella, illetve egy laboráns, Fehér Katalin a Természetföldrajzi Tanszékről érkezett. Pap Sándor még ebben az évben nyugdíjba ment, helyére Kohán Balázs került. tanársegédként. 2008-ban pedig az MTA Földrajzkutató Intézetéből (először részmunkaidőben) Szalai Zoltán csatlakozott a tanszék oktatóihoz. A tanszék első tanszékvezetője 2006 és 2013 között Szabó Mária professzorasszony lett, aki emellett 2008 és 2012 között az Intézet igazgatója is volt. A tanszék munkáját kezdetektől különböző kutatóintézetekből érkező óraadók is segítik: Jakab Gergely (MTA/ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földrajztudományi Intézet), Bede-Fazekas Ákos (MTA/ELKH Ökológiai Kutatóközpont).

A tanszék oktatói az eltelt évek alatt aktív részesei voltak a kar Földtudományi és Környezettudományi Doktori iskoláinak mint oktatók és mint témavezetők, de emellett jelen vannak a Debreceni Egyetem és Pécsi Egyetem Földtudományi iskoláiban is, amely nemcsak szakmai tevékenységük elismerése, de egyben jelzi a más egyetemek kutatóhelyeivel kiépített szoros kapcsolatot is.  Ezzel összefüggésben a tanszéket kérték fel a VI. Magyar Tájökológiai Konferencia szervezésére, amelyre 2015-ben az ELTE-n került sor.

A tanszék fő oktatási feladata az alapképzés és a tanárszak környezettel, környetvédelemmel kapcsolatos óráinak ellátása mellett elsősorban a geográfus mesterképzésben a táj- és környezetkutató szakirány gondozása: biogeográfiai, talajtani- és tájföldrajzi, a tájelemzés- és tájértékelési, az ökológiai, a természetvédelmi, a környezetvédelmi és a GIS-ismeretek elsajátításához szükséges előadások, gyakorlatok, laboratóriumi gyakorlatok és terepgyakorlatok megtartása a geográfus, a földrajz-tanár, környezettudomány, környezettan-tanár és más természettudományi szakok hallgatói számára. Mind az oktatásban, mind a kutatásban egyre nagyobb szerepet kap a geoinformatika, ennek a területnek meghatározó oktatója (nem csak a tanszéken) Kohán Balázs. A nagyjából 10 év alatt számos geográfus hallgató szerezte meg a szakirányos diplomáját. Közülük többen értek el első helyezést az országos tudományos diákköri konferenciákon és kapcsolódtak be a tanszéken folyó kutatásokba, majd nyertek felvételt a doktori iskolába, illetve doktori fokozatot szereztek.  Az utóbbi években több külföldi doktori hallgató is megjelent a tanszék képzésben, kutatási témáiban, így elmondható, hogy angol nyelvű doktori képzés is folyik a tanszéken.

A tanszék kutatási tevékenységét alap- és alkalmazott kutatások egyaránt jellemzik a tájkutatások (tájökológia, tájföldrajz, talajföldrajz stb.), a talajtan, a környezetföldrajz, a történeti földrajz, energiaföldrajz, a természetvédelem és a környezetvédelem területén, különös hangsúllyal természeti és a társadalmi környezet kölcsönhatásainak történeti vonatkozásaira. Mindezek négy fő területre különíthetők el, mintegy jelképezve a táj és környezetkutatások összetettségét. Egyrészt geoökológiai, és erózió/szedimentáció kutatások szoros együttműködésben az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földrajztudományi Intézettel (Szalai Zoltán). Másrész a "Tájváltozás kutatócsoport" keretében (Csüllög Gábor, Horváth Gergely, Szabó Mária, Tamás László) a jelenkori és történeti tájváltozás, tájterhelés, tájtipológia témájában. Harmadrészt az energiaföldrajzi kutatócsoportban (Munkácsy Béla) az energiaföldrajz, a megújuló energiák témaköreiben. Negyedrészt az "Őskörnyezet és klímaváltozás" kutatócsoport (Magyari Enikő, Darabos Gabriella) témái: őskörnyezet kutatás paleoökológiai módszerekkel Közép- és Délkelet-Európában, pollen alapú paleoklíma rekonstrukciók az elmúlt 30 ezer évre, hosszú-távú ökológiai vizsgálatok, holocén és későglaciális vegetációdinamika, paleogenetika. A kutatócsoportokban fontos szerepet kapnak az egyre nagyobb számbán jelen lévő hazai és külföldi PhD-hallgatók. A tevékenységük kapcsán a kutatócsoportok különböző hazai és nemzetközi projektben vettek/vesznek részt, illetve számos pályázatot nyertek el.

2013-ban Szalai Zoltán váltotta Szabó Máriát a tanszékvezetői poszton Az elmúlt 3-4 évben további változások történtek a tanszék személyi összetételében. Horváth Gergely és Szabó Mária nyugdíjba ment. 2017-ben pedig Magyari Enikő csatlakozott a tanszékhez, aki 2018-óta a tanszék vezetője.