A Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék (KTF) 2006. augusztus 1-én alakult meg a Földrajz- és Földtudományi Intézeten részeként, csatlakozva ahhoz a tendenciához, amely kapcsán Debrecenben és Szegeden már léteztek hasonló profilú tanszékek, válaszolva arra kihívásra amely a környezet és a táj problémáinak földrajzi megközelítését igényelte.

A létrejött új  tanszék négy oktatója – Horváth Gergely (2006-2015 ), Pavlics Károlyné (2006-2011), Csüllög Gábor (2006-2021), Munkácsy Béla (2006-) a Főiskolai Földrajz Tanszékről, míg három oktató – Szabó Mária (2006-20017), Pap Sándor, Darabos Gabriella (2006-), illetve egy laboráns, Fehér Katalin (2006-2021) a Természetföldrajzi Tanszékről érkezett. Pap Sándor még ebben az évben nyugdíjba ment, helyére Kohán Balázs (2008-2022) került. tanársegédként, majd adjunktusként. 2008-ban az MTA Földrajzkutató Intézetéből Szalai Zoltán (2008-) csatlakozott a tanszék oktatóihoz, majd 2017-ben   Magyari Enikő (2017-), 2021- ben Bede-Fazekas Ákos (2021-) és Szabó Zoltán (2021-). A tanszék munkáját kezdetektől különböző kutatóintézetekből érkező óraadók is segítik.

A tanszék első tanszékvezetője 2006 és 2013 között Szabó Mária professzorasszony lett, aki emellett 2008 és 2012 között az Intézet igazgatója is volt. 2013-ban Szalai Zoltán váltotta Szabó Máriát a tanszékvezetői poszton. 2018 óta a tanszék vezetője Magyari Enikő, akitől a vezetést 2023-ban Munkácsy Béla vette át.

A tanszék oktatói az eltelt évek alatt aktív részesei voltak a kar Földtudományi és Környezettudományi Doktori iskoláinak mint oktatók és mint témavezetők, de emellett jelen vannak a Debreceni Egyetem és Pécsi Egyetem Földtudományi iskoláiban is, amely nemcsak szakmai tevékenységük elismerése, de egyben jelzi a más egyetemek kutatóhelyeivel kiépített szoros kapcsolatot is.  Ezzel összefüggésben a tanszéket kérték fel a VI. Magyar Tájökológiai Konferencia szervezésére, amelyre 2015-ben az ELTE-n került sor.

A tanszék fő oktatási feladata az alapképzés és a tanárszak környezettel, környetvédelemmel kapcsolatos óráinak ellátása mellett elsősorban a geográfus mesterképzésben a táj- és környezetkutató szakirány gondozása: biogeográfiai, talajtani- és tájföldrajzi, a tájelemzés- és tájértékelési, az ökológiai, a természetvédelmi, a környezetvédelmi, energiaföldrajzi és a GIS-ismeretek elsajátításához szükséges előadások, gyakorlatok, laboratóriumi gyakorlatok és terepgyakorlatok megtartása a geográfus, a földrajz-tanár, környezettudomány, környezettan-tanár és más természettudományi szakok hallgatói számára. Mind az oktatásban, mind a kutatásban egyre nagyobb szerepet kap a geoinformatika. A nagyjából 10 év alatt számos geográfus hallgató szerezte meg a szakirányos diplomáját. Közülük többen értek el első helyezést az országos tudományos diákköri konferenciákon és kapcsolódtak be a tanszéken folyó kutatásokba, majd nyertek felvételt a doktori iskolába, illetve doktori fokozatot szereztek.  Az utóbbi években több külföldi doktori hallgató is megjelent a tanszék képzésben, kutatási témáiban, így elmondható, hogy angol nyelvű doktori képzés is folyik a tanszéken.

A tanszék kutatási tevékenységét alap- és alkalmazott kutatások egyaránt jellemzik a tájkutatások (tájökológia, tájföldrajz, talajföldrajz stb.), a talajtan, a környezetföldrajz, a történeti földrajz, energiaföldrajz, a természetvédelem és a környezetvédelem területén, különös hangsúllyal természeti és a társadalmi környezet kölcsönhatásainak történeti vonatkozásaira. Mindezek jelenleg három fő területre különíthetők el, mintegy jelképezve a táj és környezetkutatások összetettségét. Egyrészt geoökológiai, és erózió/szedimentáció kutatások szoros együttműködésben az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földrajztudományi Intézettel (Szalai Zoltán). Másrész az energiaföldrajzi kutatócsoportban (Munkácsy Béla) az energiaföldrajz, a megújuló energiák témaköreiben. Harmadrészt az "Őskörnyezet és klímaváltozás" kutatócsoport (Magyari Enikő, Darabos Gabriella) témái: őskörnyezet kutatás paleoökológiai módszerekkel Közép- és Délkelet-Európában, pollen alapú paleoklíma rekonstrukciók az elmúlt 30 ezer évre, hosszú-távú ökológiai vizsgálatok, holocén és későglaciális vegetációdinamika, paleogenetika. A kutatócsoportokban fontos szerepet kapnak az egyre nagyobb számbán jelen lévő hazai és külföldi PhD-hallgatók. A tevékenységük kapcsán a kutatócsoportok különböző hazai és nemzetközi projektben vettek/vesznek részt, illetve számos pályázatot nyertek el.