A kender már jóval azelőtt az emberi történelem része volt, hogy modern beszédtémává vált volna

A Vegetation History and Archaeobotany című, Q1-es folyóiratban megjelent új tanulmányból kiderül, hogy a kendertermesztés a mai Magyarország területén a rézkorig - körülbelül 5450 évvel ezelőttig - nyúlik vissza. A kutatás, amelyet Dr. Magyari Enikő, a Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkatársa vezetett, és amelynek elsőszerzője Abigail Amponsaah Ofosu-Brakoh PhD-hallgató volt, pollenelemzés és paleoökológiai adatok segítségével tárta fel a kender mélyen gyökerező történetét Közép-Kelet-Európában.
A kutatócsoport eredményei arra utalnak, hogy a korai kendertermesztés a pásztorkodó közösségek vándorlását kísérhette a pontoszi sztyeppéről. Nyugat-Magyarországon a vaskorban, különösen a hallstatti kultúra idejében jelentősen megnőtt a termesztési aktivitás.
A Bükk hegységi Egerbakta közelében található Baktai Nagy-tó pollenfelvételei a 13. századtól a 20. század közepéig tartó időszakban következetes kendertermesztést mutatnak. Elemzésüket a NEOTOMA paleoökológiai adatbázissal kibővítve a kutatók a kenderáztatás legkorábbi (Kr. e. 100 körüli) ismert bizonyítékának is nyomára bukkantak Kelet-Magyarországon, a kokadi lápban - a helyszínre vonatkozó fontos adatokat Pál Ilona szolgáltatta.
További részletek a megjelent tanulmányban olvashatók: doi.org/10.1007/s00334-025-01046-7

Cannabis-pollenek fénymikroszkópos képe (400-szoros nagyítás)

Ez az 1865-ös illusztráció azt mutatja, ahogy a mezőgazdasági munkások a kendert (Cannabis sativa) egy folyóba merítik - ez az eljárás a vízben történő áztatás/rothasztás. Ez a módszer lebontja a növényi szöveteket, hogy a rostokat leválassza a szárról. A fotó a Science Photo Galleryből származik

A Cannabis-pollenek relatív gyakorisága Európában a kiválasztott 200 éves intervallumokban i. e. 1000-től napjainkig; a piros körök azokat a helyeket jelölik, ahol Cannabis-polleneket figyeltek meg, a változó méret megfelel a gyakoriságnak minden egyes 200 éves időszeletre vonatkozóan. (Az adatok a NEOTOMA-ból származnak)

A vizsgálati terület földrajzi elhelyezkedése és az egerbaktai tavak fotói