Balaton zsugorodása - új publikáció

Mi történik, amikor a Balaton összezsugorodik?

Az idei rendkívül alacsony vízállások ismét megmutatták, mennyire érzékenyek sekély tavaink a tartós csapadékhiányra, a csökkenő vízutánpótlásra és az egyre erősebb párolgásra.

Tanszékünk munkatársainak most megjelent publikációja a Quaternary Science Reviews folyóiratban a Balaton elmúlt 11 700 éves történetét vizsgálja. A Magyari Enikő vezette kutatás A Szemesi-medence üledékeiben két jelentős, alacsony vízállással járó párolgási időszakot mutatott ki: 8050–7350, illetve 5450–4500 évvel ezelőtt. Az első volt a vizsgált holocén szelvény legerősebb párolgási eseménye: a mélyebb nyílt víz területe erősen összezsugorodott, miközben magnéziumban gazdag kalcit és protodolomit képződött. A második időszakban szárazabb és nedvesebb szakaszok, alacsonyabb és magasabb vízállások gyors váltakozása jellemezte a tavat.

Miért fontos mindez ma?

A múlt nem pontos előrejelzés, de megmutatja, milyen állapotokra képes a Balaton éghajlati és hidrológiai rendszere. A tó üledékei alapján a vízállás nemcsak a csapadék mennyiségétől függött, hanem a nyári hőmérséklettől, a párolgástól, a vízgyűjtő befolyásától, valamint az Atlanti-óceán és a mediterrán térség légköri–óceáni kapcsolatainak változásától is.

A jelenlegi antropogén felmelegedés sokkal gyorsabb, mint a holocén természetes besugárzási változásai. A múltbeli analógiák ezért nem másolhatók egy az egyben a jövőre. Arra azonban figyelmeztetnek, hogy tartósan melegebb nyarak, csökkenő vízgyűjtői befolyás és nagy párolgási veszteség esetén a Balaton ismét olyan hidrogeokémiai és ökológiai állapotok felé mozdulhat, amelyekhez hasonlókat az üledékek már megőriztek.

Megjelent tanulmányunk:

Magyari, E. et al. (2026): Holocene hydroclimate events recorded by Mg-calcite and protodolomite in Lake Balaton (Hungary). Quaternary Science Reviews 390, 110186.