Bede-Fazekas Ákos

Kiválasztott település(rész) faállományának felmérése és térinformatikai elemzése

Dísznövények szerepe a táj- és környezetföldrajzban

Térinformatikai lehetőségek nem térinformatikai célra fejlesztett szoftverekben

Potenciális természetes növényzet a tájértékelés szolgálatában

Térképen ábrázolt karakteres fák (jellegfák) ökológiai értéke

Térképen ábrázolt karakteres fák (jellegfák) tájkarakter-formáló szerepe

Magyarország jövőben várható éghajlatával analóg területek keresése

Az éghajlatváltozás térképes szemléltetési lehetőségei

A potenciális természetes növényzet térképes szemléltetési lehetőségei

A tájföldrajzi tájfogalom társszakmák tájfogalmaihoz fűződő viszonya

Táj-, környezet- és/vagy természetföldrajzi feladatok megoldására fejlesztett térinformatikai szoftverek és modulok áttekintése

Tájváltozási folyamatok elemzése georeferált katonai térképek segítségével

Programnyelvek a földrajz és a térinformatika szolgálatában

A tájékozódási futás, természetjárás és kerékpározás eltérő igényeit kiszolgáló térképek átfogó elemzése

Tematikus térképek készítése valós vagy fiktív helyszínen játszódó irodalmi művekhez

Dr. Csüllög Gábor

Tájtörténeti vizsgálatok egy magyarországi kultúrtájon

A 19. századi folyószabályozások környezeti hatásai

Ipari folyamatok tájalakító hatása a 19. és 20. században

Dr. Darabos Gabriella

A magyarországi faszénégetés földrajzi és erdőtörténeti összefüggései térképek és irodalom elemzés alapján

Gresina Fruzsina, Dr. Szalai Zoltán

Törmelékes üledékek vizsgálati módszereinek tudománytörténeti szempontú áttekintése

Dr. Jakab Gergely

Okszerű talajhasználattal a klímaváltozás ellen

Talajpusztulás mikro léptékben, miről árulkodnak a vékonycsiszolatok

Modellezés a talajvédelemben

A talajpusztulás és területhasználat összefüggései Magyarországon

Mesterséges esőztetés

A talajvédelem és növénytermesztés konfliktusa

Dr. Magyari Enikő

Nádasok terjedése és visszahúzódása a Balatonon a 20. század elejétől napjainkig

A szakdolgozati téma alkalmas Msc vagy Bsc földrajz/geográfus vagy biológus/ökológus hallgatóknak. Légifotók georeferálásával és levéltári adatgyüjtéssel a Baltoni nádasok kiterjedésváltozásait kell rekonstruálni, és elemezni annak okait. Kevesen tudják, de a Balaton déli és északi partján ellentétes folyamatok zajlottak a parti kövezések, mólóépítések, vasútvonal létrehozás, és a Sió csatorna zsilipjének 1863-as megépítése után. Míg a déli parton a 19. században alig volt nádas az erős hullámverések és a partvonal nagyon jelentős évközi fluktuációja miatt, az északi part védett öbleiben és a déli parthoz kapcsolódó berkekben hatalmas kiterjedésű nádasok voltak, melyet a helyi lakosság aratott. A nádas ökológiai jelentősége hatalmas (vízszűrés, élőhelybiztosítás). A 20. században a vízszintszabályozással a nádasok kiterjedését a nagyon erőteljes partbeépítés mellett, az elmearadó vízszint ingadozás tizedelte. A szakdolgozó feladata elsősorban a korai, 20. századi légifelvételek georeferálása és értelmezése lesz, ezzel új adatokat adva a Balaton egykori természetközeli képének  megismeréséhez.

A Balaton vizének tápanyagtartalom-változásai a 20. és 21. században és hatásuk a tavi táplálékhálózatokra

Bsc szakdolgozatnak alkalmas téma melynek keretében a hallgató vízkémiai és vízbiológiai adatsorok és irodalmi feldolgozás révén vizsgálja és értelmezi az 1950-től hozzáférhető vízügyi labor méréséi adatok, és elemzi hogyan alakult a tó trofitása 1950-től napjainkig.  Köztudott és jól dokumentált, hogy a Balaton 1960 és 1985 közt érte el a maximális tápanyagterheltséget (P beviteli maximum), melyre a tavi élővilág termelési maximummal, un. planktonikus eutrofizációval reagált. Ez a haltelepítésekkel karöltve jelentősen átalakította a tó algaflóráját és a ráépülő táplálékláncot. A folyamat a Kisbalaton üzembehelyezésével és a P bevitel csökkenéséve megállt, és a 2000-es évek elején visszafordult. Napjainkban a tó oligotrofizációja zajlik, melybe beleszól ugyanakkor a globális klímaváltozás, mely a tó vizhőmérsékletének emelésével ellentétes folyamatokat indít be. Ezek az időszakos kékalga vagy páncélos ostoros moszatvirágzások oka csak részben ismert.

Neolit és rézkori kultúrák természetátalakító hatása a Dunántúlon

Az elsősorban geográfus Msc hallgatóknak alkalmas téma keretében a hallgató feladata a neolit és rézkori ismert régészeti feltárások és terepbejárások révén összegyűjtött lelőhelyek georeferált térképi adatbázisának létrehozás lesz. A munka régészekkel történő aktív együttműködést és kommunikációt igényel, a településhálózat értelmezése során viszont a hallgató feladat, hogy az eddigi radiokarbon kormeghatározások segítségével próbálja értelmezni a lakosságszám változását és azt kösse össze a térségből ismert paleoklíma adatsorok (elsősorban Balaton) és vegetációtörténeti adatok eredményeivel és elemezze állhatnak-e környezeti  tényezők is a ciklikusan jelentkező telepfelhagyások mögött.

A Balaton körüli táj felszínborítás-változásai a török kortól napjainkig

Az elsősorban geográfus és biológus ökológus Msc hallgatóknak szánt téma keretében a Balaton keszthelyi medencéjéből vett gravitációs üledékfúrás pollenelemzésével a hallgató feladata az elmúlt 500 éves növénytakaró változások rekonstrukciója, kvantitatív pollen alapú becslés készítése az erdők, legelők és szántóföldek mennyiségi változásairól és azok összevetése irodalmi adatokkal. Az eddigi eredmények alapján a Dunántúl első jelentős erdőírtása 1740 és 1940 körül következik be, de nem ismert, hogy ez egyenletesen érintette-e a tó különböző részmedencéit. A keszthelyi medence környékén volt a legsűrűbb az egykori településhálózat, ezért annak összevetés a keleti medencékkel indokolt.

Dr. Munkácsy Béla

A környezetgazdálkodás az Ister-Granum Eurorégióban (Esztergom és térsége)

Biogáz hasznosítási lehetőségek települési szilárd hulladékból

Az energiasűrűség problematikája a térbeliség tükrében

A napelemes áramtermelés és szivattyús tározás konfliktusa Németországban

Dr. Pinke Zsolt

Ingatlanpiaci összehasonlító elemzés az Alföldön

Dr. Szalai Zoltán

Talajok szerves szén megkötő képessége és területhasználat

Zacháry Dóra

Izotópos vizsgálatok használata a talajtani kutatásokban