Bede-Fazekas Ákos

Táj-, környezet- vagy természetföldrajzi tematikájú online térképes alkalmazás fejlesztése

Magyarország jövőben várható éghajlatának bemutatása online térképes alkalmazással

Választott táj-, környezet- vagy természetföldrajzi feladat megvalósítása új ArcMap-eszközként

Választott táj-, környezet- vagy természetföldrajzi feladat megvalósítása új QGIS-eszközként

A potenciális természetes növényzetet bemutató online térképes alkalmazás fejlesztése

Potenciális természetes növényzet a tájértékelés szolgálatában

Térképen ábrázolt karakteres fák (jellegfák) ökológiai értéke

Térképen ábrázolt karakteres fák (jellegfák) tájkarakter-formáló szerepe

Magyarország jövőben várható éghajlatával analóg területek keresése

Az éghajlatváltozás térképes szemléltetési lehetőségei

A potenciális természetes növényzet térképes szemléltetési lehetőségei

A tájföldrajzi tájfogalom társszakmák tájfogalmaihoz fűződő viszonya

Táj-, környezet- és/vagy természetföldrajzi feladatok megoldására fejlesztett térinformatikai szoftverek és modulok áttekintése

Tájváltozási folyamatok elemzése georeferált katonai térképek segítségével

Programnyelvek a földrajz és a térinformatika szolgálatában

Bonszainevelésre alkalmas növényegyedek és kőanyagok hazai gyűjtési lehetőségeinek feltárása térinformatikai módszerekkel

A tájékozódási futás, természetjárás és kerékpározás eltérő igényeit kiszolgáló térképek átfogó elemzése

Táj-, környezet- vagy természetföldrajzi példák a térbeli autokorreláció használatára

Tematikus térképek készítése valós vagy fiktív helyszínen játszódó irodalmi művekhez

Dr. Csüllög Gábor

Történeti tájhasználat-változások vizsgálata térképi forrásokból

Tájrégészeti vizsgálatok

Felszínfedettségi változások és következményeinek elemzése térinformatikai módszerekkel egy választott magyarországi mintaterületen

Dr. Darabos Gabriella

Egy kiválasztott táj (kistáj, tájrészlet) tájhasználat változásának elemzése térinformatikai módszerekkel

Gresina Fruzsia, Dr. Szalai Zoltán

Magyarországi homokterületek üledékeinek komplex granulometriai elemzése pannon korszaktól napjainkig

Modern szemcseméret elemző eszközökkel kapott mérési eredmények statisztikai alapú összehasonlítása kitekintéssel a klasszikus módszerekkel való megfeleltetés eshetőségével

Dr. Jakab Gergely

A talajok biológiai aktivitásának mérése teafűvel – egy globális adatbázis

Hormonhatású anyagok kimutathatósága talajokból

Hormonhatású anyagok életciklusai nagyvárosi környezetben

A talajerózió szerepe a szén körforgalomban

Erózióbecslés mintaterületre a WEPP modell alkalmazásával

Vízmosások térbeli elemzése GIS segítségével

Dr. Magyari Enikő

Nádasok terjedése és visszahúzódása a Balatonon a 20. század elejétől napjainkig

A szakdolgozati téma alkalmas Msc vagy Bsc földrajz/geográfus vagy biológus/ökológus hallgatóknak. Légifotók georeferálásával és levéltári adatgyüjtéssel a Baltoni nádasok kiterjedésváltozásait kell rekonstruálni, és elemezni annak okait. Kevesen tudják, de a Balaton déli és északi partján ellentétes folyamatok zajlottak a parti kövezések, mólóépítések, vasútvonal létrehozás, és a Sió csatorna zsilipjének 1863-as megépítése után. Míg a déli parton a 19. században alig volt nádas az erős hullámverések és a partvonal nagyon jelentős évközi fluktuációja miatt, az északi part védett öbleiben és a déli parthoz kapcsolódó berkekben hatalmas kiterjedésű nádasok voltak, melyet a helyi lakosság aratott. A nádas ökológiai jelentősége hatalmas (vízszűrés, élőhelybiztosítás). A 20. században a vízszintszabályozással a nádasok kiterjedését a nagyon erőteljes partbeépítés mellett, az elmearadó vízszint ingadozás tizedelte. A szakdolgozó feladata elsősorban a korai, 20. századi légifelvételek georeferálása és értelmezése lesz, ezzel új adatokat adva a Balaton egykori természetközeli képének  megismeréséhez.

A Balaton vizének tápanyagtartalom-változásai a 20. és 21. században és hatásuk a tavi táplálékhálózatokra

Bsc szakdolgozatnak alkalmas téma melynek keretében a hallgató vízkémiai és vízbiológiai adatsorok és irodalmi feldolgozás révén vizsgálja és értelmezi az 1950-től hozzáférhető vízügyi labor méréséi adatok, és elemzi hogyan alakult a tó trofitása 1950-től napjainkig.  Köztudott és jól dokumentált, hogy a Balaton 1960 és 1985 közt érte el a maximális tápanyagterheltséget (P beviteli maximum), melyre a tavi élővilág termelési maximummal, un. planktonikus eutrofizációval reagált. Ez a haltelepítésekkel karöltve jelentősen átalakította a tó algaflóráját és a ráépülő táplálékláncot. A folyamat a Kisbalaton üzembehelyezésével és a P bevitel csökkenéséve megállt, és a 2000-es évek elején visszafordult. Napjainkban a tó oligotrofizációja zajlik, melybe beleszól ugyanakkor a globális klímaváltozás, mely a tó vizhőmérsékletének emelésével ellentétes folyamatokat indít be. Ezek az időszakos kékalga vagy páncélos ostoros moszatvirágzások oka csak részben ismert.

Neolit és rézkori kultúrák természetátalakító hatása a Dunántúlon

Az elsősorban geográfus Msc hallgatóknak alkalmas téma keretében a hallgató feladata a neolit és rézkori ismert régészeti feltárások és terepbejárások révén összegyűjtött lelőhelyek georeferált térképi adatbázisának létrehozás lesz. A munka régészekkel történő aktív együttműködést és kommunikációt igényel, a településhálózat értelmezése során viszont a hallgató feladat, hogy az eddigi radiokarbon kormeghatározások segítségével próbálja értelmezni a lakosságszám változását és azt kösse össze a térségből ismert paleoklíma adatsorok (elsősorban Balaton) és vegetációtörténeti adatok eredményeivel és elemezze állhatnak-e környezeti  tényezők is a ciklikusan jelentkező telepfelhagyások mögött.

A Balaton körüli táj felszínborítás-változásai a török kortól napjainkig

Az elsősorban geográfus és biológus ökológus Msc hallgatóknak szánt téma keretében a Balaton keszthelyi medencéjéből vett gravitációs üledékfúrás pollenelemzésével a hallgató feladata az elmúlt 500 éves növénytakaró változások rekonstrukciója, kvantitatív pollen alapú becslés készítése az erdők, legelők és szántóföldek mennyiségi változásairól és azok összevetése irodalmi adatokkal. Az eddigi eredmények alapján a Dunántúl első jelentős erdőírtása 1740 és 1940 körül következik be, de nem ismert, hogy ez egyenletesen érintette-e a tó különböző részmedencéit. A keszthelyi medence környékén volt a legsűrűbb az egykori településhálózat, ezért annak összevetés a keleti medencékkel indokolt.

Dr. Munkácsy Béla

A megújuló energiaforrások nagy arányú rendszerbe integrálása és ennek földrajzi kapcsolatrendszere

Szélenergia potenciálok Veszprém és Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Biomassza potenciál a Szolnoki járásban

Dr. Pinke Zsolt

Ingatlanpiaci összehasonlító elemzés az Alföldön

Dr. Szalai Zoltán

Kvalitatív SOM vizsgálatok

Pásztor László

• külső témavezető
• PhD, tudományos főmunkatárs, témacsoport vezető
• elérhetősége: MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály, 1022 Budapest Herman Ottó út 15.; pasztor@rissac.hu

Talajtérkép térbeli felbontásának növelése geoinformatikai módszerekkel

A feladat során a szakdolgozónak először talajfoltokat és felvételi helyszíneket kell vektorizálnia archív talajtérképekről, valamint a hozzájuk tartozó leíró adatokat digitalizálnia. A térképek foltjainak dezaggregálásához nagyfelbontású, térinformatikai, távérzékelt adatokat kell az elemzésekhez használható formában összeállítania, geoadatbázisba szerveznie. A talajképződésben fontos tényezőkre vonatkozó, illetve a talajtulajdonságokkal összefüggésbe hozható indikátor adatok segítségével térbeli elemzéseket kell végeznie a térképben rejlő talaj-táj modellek felderítésére, amelyeket azonosításuk után a felhasznált tériinformatikai adatokra alkalmazva részletesebb térbeli felbontású térképeket fog előállítani. A modellezés eredményességét, illetve a dezaggregálás pontosságát validálással ellenőrzi, melynek alapján egy optimálisan szerkeszthető térképet állít elő. A feladat szinte kizárólag számítógépes munkát igényel és alapos térinformatikai, távérzékelési alapismereteket feltételez, valamint némi affinitást a geomatematikai módszerek alkalmazására.