Tőzeglápok – A természet archívumai
A TermészetBúvár 2026. évi 2. számában jelent meg Jakab Gusztáv egyetemi docens és Magyari Enikő egyetemi tanár, a Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék oktatóinak ismeretterjesztő cikke. A szerzők bemutatják a tőzeglápok különleges élővilágát, kialakulásuk körülményeit és környezettörténeti jelentőségüket. Ezek az élőhelyek nemcsak ritka, gyakran jégkorszaki eredetű növényfajok menedékei, hanem a múlt természetes archívumai is. A tőzegrétegekben megőrződött növényi maradványok, virágporszemek és ősi DNS segítségével évezredek éghajlati és növényzeti változásai rekonstruálhatók. A Jakab Gusztáv fényképeivel illusztrált írás betekintést nyújt a paleoökológiai kutatások módszereibe, valamint felhívja a figyelmet a hazai lápok pusztulására és természetvédelmi jelentőségükre. A klímaváltozás és a fokozódó vízhiány ugyanis e sérülékeny ökoszisztémák fennmaradását is veszélyezteti.
Az Alföld új arca – klímaváltozás és vízhiány
A TermészetBúvár 2026. évi 3. számában jelent meg Jakab Gusztáv egyetemi docens és Timár Gábor, a Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének egyetemi tanárának közös ismeretterjesztő cikke. A szerzők bemutatják, miként alakítja át az éghajlatváltozás és a tartós vízhiány az Alföld tájait. Az elmúlt évek aszályai, a kiszáradó tavak és mocsarak, a pusztuló erdők és a megváltozó növényzet már ma is egy új táj arculatát vetítik előre. A cikk történeti példákkal, köztük az 1863-as nagy aszállyal állítja párhuzamba a jelenlegi folyamatokat, és kitér a mediterrán fajok terjedésére, valamint a növekvő tűzveszélyre is. A Jakab Gusztáv fényképeivel illusztrált írás arra is felhívja a figyelmet, hogy a víz gyors elvezetésére épülő tájhasználat tovább súlyosbítja a klímaváltozás következményeit.